Minden ködössé válik, Dipper gyorsan álomba zuhan egy hosszú és érdekes
nap után, egy különleges személlyel, akitől a legkevésbé sem várta mindezt;
Bill Cipher. Emlékszik, hogy Bill betoppant a házba, és megkérte őt valamire,
de nem emlékszik sokra, majd nem sokkal később hallja Bill hangját, amint neki
mondja:
„- Te vagy az, Fenyőfa!”
A démon szavai átfutnak az elméjén, így egyre közelebb kerül ahhoz, hogy
kitalálja, mi történt tegnap. Majd szép lassan különös forróságot kezdett
érezni a csípője, és a háta tájékán, és nem érzett semmit a testén. A kirakós
darabjai kezdenek összeállni, mikor a hang felerősödik:
„- El tudom érni, hogy megszeress.
Ha hagyod.”
és
„- …fejezzük be ezt a randit egy
kis izgalommal!”
Hamarosan egy kis világosság süt Dipper szemébe, amitől felébred a
hálószobájában. A zavart és igazán felhevült Dipper próbál felkelni, de nagyon
nehéz. Valamint észreveszi, hogy nem visel semmit, majd meghall egy másik
hangot, közel hozzá.
- Jó reggelt, én kis Fenyőfám! - mondja a hang, mikor Dipper megfordul.
Megrémül, mikor meglátja, kitől jött a hang: Bill Cipher fekszik
mellette. Visszarázódva a rémületből, Dipper kikel az ágyból, magával rántva pár
takarót.
- B-bill, mit művelsz az ágyamban? - kérdi Dipper lesokkolva.
- Mi? Te nem emlékszel, mi történt tegnap este? - kérdi Bill flörtölve.
Dipper végre rájön; mindenre emlékszik. Az arca elvörösödik.
- Ó, zavarba jöttél! Ez tetszik! - mondja Bill.
- Úgy érted… mi…
- Ó, igen! És had mondjam el, fantasztikus voltál! - kacsint rá Bill.
Dipper megfordul, és felfigyel rá, hogy Mabel a szobában tartózkodik.
Mindez itt történt a szeme láttára?
- Mabel…
- Ó! Természetesen nem akartam, hogy megzavarjanak minket, így mondtam
egy varázsigét a házra, így mikor hazaértek, azonnal álomba merültek, és az ágyukba
lebegtek, és így is maradnak, míg el nem hagyom a Kalyibát.
Dipper egy kicsit hálás, hogy a húga nem volt tanúja egy ilyen
jelenetnek, de a rémülete átvált színtiszta haraggá. Lehajtja a fejét, a kezei
remegni kezdenek, és haragja a legmagasab szintre emelkedik.
- Bill…
- Igen, Fenyőfám?
- … AZT AKAROM, HOGY AZONNAL TÁVOZZ, ÉS SOSE TÉRJ VISSZA! - kiabálja
Dipper.
- Mi? Ó, kérlek, jól érezted magad velem! Élvezted, láttam az arcodon!
- EGYÁLTALÁN NEM! SZÖRNYEN DÜHÖS VAGYOK! KÉPES LENNÉK… KÉPES LENNÉK…
- Képes, mire?
- MEGÖLNI TÉGED! De nem tudlak, úgyhogy csak azt akarom, hogy elmenj!
- De Fenyőfa…
- Ne nevezz így! Soha többé nem akarlak ismét látni!
Bill szíve megszakad Dipper mondandójának hallatán.
- Rendben, akkor elmegyek, ha ezt szeretnéd.
Bill csettint egyet, és a ruhái visszakerülnek a testére.
- Azt akarom, hogy eltűnj!
Bill szíve még kisebb darabokra törik.
- Jó, de valamit tudnod kell! Távozom az életedből, ha ennyire akarod.
Viszont rajtad tartom továbbrais a szemem, de sose foglak megvédeni!
- Nincs szükségem a védelmedre, és ne tartsd rajtam a szemed! Feletkezz
meg rólam, ahogyan én is rólad!
Bill eleget kapott. Ha még több ilyet hallana, sírva fakadna.
- Rendben, Fenyőfa… ezt búcsúnak veszem.
Bill az erejét használva eltűnik Dipper szobájából, magára hagyva őt.
Dipper hamar rájön, hogy nem visel ruhát, és Mabel hamarosan felébred. Gyorsan,
de haragosan felöltözik, hogy úgy nézzen ki, mintha mi se történt volna.
- Jó reggelt, tesó! - mondja vidám hangon Mabel.
- Jó reggelt! Hogy aludtál?
- Úgy aludtam, akár egy kisbaba. Na, és te?
- Én is.
Dipper úgy tesz, mintha semmi se történt volna előző este. Mikor mindenki
kikel az ágyából, Stan palacsintát készít a családnak, Soos és Wendy kinyitja
az ajándékboltot egy újabb napra, próbálva vevőket becsalni a Rejtélyes
Kalyibába. Mikor Stan elkészítette a reggelit, elmegy, hogy felkészüljön a
nyitásra.
- Hé, tesó! Készen állsz a szórakozásra?
- Tessék?
- Mi? Te nem emlékszel? Ma van Soos szülinapja, és megyünk lézerharcolni!
- Lézerharc, mi?
Dippernek akarata ellenére eszébe jut, mikor ő és Bill elmentek
lézerharcot játszani, és emlékszik rá, hogy nagyon szórakoztató volt. Dipper
egy kicsit elszontyolodik.
- Mi a baj, tesó? - kérdi Mabel.
- Ó, semmi, csak még nem ébredtem fel teljesen. Ennyi. - mosolyodik el
Dipper.
- Oké, és már akartam kérdezni… kinek a ruhái hevernek a szobánk
padlóján?
Dipper rájön, hogy Bill otthagyta a ruhákat, amiket vett neki.
„- Úgy festesz, mintha Nyárloweenra
öltöztél volna.
Dipper felkap neki pár ruhát, és
betuszkolja az öltözőbe. Öt perc elteltével Bill úgy néz ki, mint egy igazi 15
éves ember.
- Biztos vagy ebben? - panaszkodik
Bill.
- Igen. Jól festesz. Most menjünk!
Kifizetem ezeket. Gyerünk!”
Majd Dipper ismét visszatér a valóságba. Mabel megpróbálta fenntartani
bátyja figyelmét, mikor a fiú végre kitalál valamit, és válaszol húgának.
- Ó, azok az enyémek! Tegnap vettem őket. Úgy gondoltam, kipróbálhatnék
egy új stílust. - mondja végül Dipper.
- Oké, de úgy gondolom, választanod kéne egy jobb stílust, mint ez. Nem
áll jól neked. - mondja Mabel.
- Valaki másnak jobban áll. - suttogja Dipper.
- Mit mondtál?
- Semmit, Mabel. Visszaviszem őket, ha zavar.
Dipper gyorsan felpattan az asztaltól, és feliramodik a közös szobájukba,
hogy kidobja a ruhákat. De mikor Dipper fölér, és felveszi a ruhákat, megérzi
Bill illatát. Dipper szippant egyet, és akaratlanul is észreveszi, hogy milyen
jó ez az illat.
- Bill… - suttogja Dipper.
- Hé, tesó! Siess! Ma sokat fogunk szórakozni! - kiáltja lentről Mabel.
- Megyek!
Bill, fogalmam se volt, hogy ilyen
jó illatod van!
Dipper elrejti a ruhákat a párnája alá, és lerohan a lépcsőn, miután
felöltözött. Végül délután három volt, mikor Dipper, Mabel, Wendy, Stan és Soos
elmegy lézerharcot játszani Soos szülinapján. Az úton Dipper próbálta a
legjobbat kihozni magából, hogy Soosnak tökéletes legyen ez a nap, de továbbra
sem képes kiverni a fejéből Billt.
Ezalatt a virtuális világban, Bill sose volt olyan lehangolt, mint egész
élete során egyszer sem. Még hallja Dipper utálatos szavait a fejében.
„- … AZT AKAROM, HOGY AZONNAL
TÁVOZZ, ÉS SOSE TÉRJ VISSZA!”
- Dipper… - suttogja Bill.
" - … Soha többé nem akarlak ismét látni!"
- … Ó, Dipper…
Bill nagyon közel áll a síráshoz.
"- Feletkezz meg rólam, ahogyan én is rólad!”
- … Dipper, ha tudnád, mit tettél velem…
Bill szörnyen levert a ténytől, hogy az egyetlen személy a világon,
akivel törődik, gyűlöli, mert egyszerűen nem tudta magát visszafogni körülötte.
Bill emlékszik, milyen aranyos volt, mikor olyan nagyon elvörösödött, ahogy
folyton mosolygott, hogy mennyire szerette, mikor Dipper sértegette. Ettől még
jobban élvezte Dipper testét és különleges arckifejezését akkor. Ahogy ezeken
gondolkodik, Bill rájön, mekkora bajt okozott, mert nem tartotta magát vissza,
annyi év után, amit azzal töltött, hogy vágyakozott Dipper után, hogy az övé,
és csakis az övé legyen. Így Billnek támadt egy ötlete. Ha Dipper azt akarja,
hogy eltűnjön, legalább megadhatja ezt neki, hogy boldoggá tegye.
- Ha ennyire akarja, hogy eltűnjek, akkor megteszem ezt neki.
Bill elkezdi leláncolni magát, hogy biztos legyen benne, nem rohan vissza
Dipperhez, hogy lássa. Pár órát kell várnia, mielőtt lekerül a Pokolba, ahonnan
soha többé nem tud kijutni.
- Soha többé nem bántom az én Fenyőfámat… de szerintem nem számít
bántásnak, ha még utoljára ránézek, mielőtt távozok.
Bill az erejét használja, hogy ránézhessen Dipperre, és a társaság
kimozdult, hogy szórakozzanak.
Gravity Fallsban Dipper, Wendy, Mabel, Stan és Soos éppen úton voltak
lézerharcot játszani Soos szülinapján. Mabel mond valami igazán vicceset
Wendynek, anélkül, hogy észrevenné, lelöki Dippert az útra.
- Hé, vigyázz, hogy hova…
Dipper hallja az autó dudáját.
- Vigyázz, tesó!
- NE!… Fenyőfa!
Bill az alvilágból szólítja, és próbál kitörni a láncokból, hogy
megmentse. Mabel megragadja a mellénye hátulját, és ahogy visszarántja, Dipper
súlyától mindketten hátraesnek.
- Hűha! - nyögi Dipper.
- Ó, te jó ég! Tesó, nem esett bajod?
Dippernek eszébe jut, mikor Bill egy ugyanilyen szituációban megmentette.
- Jól vagy, Fenyőfa?
Bill hangja keresztülfut Dipper elméjén, és az arca szép lassan
elvörösödik.
- Tesó… beszélj hozzám… jól vagy? Az arcod tiszta vörös! - beszél Mabel,
amitől Dipper visszatér a gondolataiból.
- Igen, jól vagyok.
- Jó, akkor menjünk!
Mi volt ez?
Gondolja magában Dipper. Tényleg hallotta Bill hangját, amint megkérdezi,
hogy jól van-e? De hamarosan valami furcsa érzése támad, ami hasonlít arra,
mikor Wendy elutasította, de a lány nem hozta ki belőle annyira. Akkor ki?
Időközben Bill egyre gyengébb a láncok ereje miatt.
- A fenébe… ez túl közel volt… Dipper, nem tudnék tovább élni, ha valami
történne veled!
Lézerharc közben Dipper villogó fényeket lát, és a lézerrobbanásnak hangját
hallja, hamarosan pedig egy sarokban találja magát, és a dal címe For Your
Entertainment (A Te Szórakoztatásodra), és visszaemlékszik, mennyire illett ez
a dal Bill vad személyiségéhez. Majd mielőtt észrevenné, úgy érzi, mintha Bill
kezei végigsimítanák a testét, és nem tud mit tenni, feltűnik neki, milyen jó
érzés. A zene folytatódik azzal a ritmussal, ahogy Bill forró és gyengéd kezei
mozognak. Dipper egész teste lángba borul, majd egy kicsit érzékennyé válik, és
a dal egyik sora úgy tűnik, mintha Bill mondta volna neki.
- Már én birtoklom a szíved.
Ennek hallatán Dipper halkan felnyög.
- … Bill… - nyögi.
Majd mikor a dalnak vége, Dipper felébred a transzból, és az a Bill, akit
elképzelt, eltűnik. Mabel jelenik meg a sarokban, és megijeszti őt.
- Haha! Elkaptalak, Dipper! Pont Mabelnek!
- Igen… szép munka.
Dipper egy kissé csalódottnak tűnik, hogy hamar vége lett. Várjunk! Mi a
fenéért gondol arra, hogy valóban azt akarja, hogy folytatódjon az a valami? Mi
a baj vele, hogy erre gondolt? Őszintén, a napja Billel sokkal jobb volt, mint
amilyennek eleinte hitte. Igen, még az a rész is, mikor Bill ’azt’ tette vele.
A lézerharc után mindannyian beülnek, hogy egyenek egy pizzát. Dipper
hozzá se nyúl a pizzájához. Mabelnek feltűnik a fiú különös viselkedése, és rá
is kérdez.
- Hé, tesó! Minden rendben? Egy falatot se ettél a pizzádból.
- Én… nem hiszem.
- Mi a baj?
- Nos, elmentem egy barátommal tegnap, de később összevesztünk, és nem
végződött túl jól. Most pedig azt hiszem, bűntudatot érzek amiatt, amiket mondtam
neki.
- El kellene mondanod neki, hogy sajnálod. A barátság képes megjavulni,
ha ti ketten igazán értékelitek a barátságotokat.
Mabel szavai fejbe kólintják Dippert, és rájön, miért törődik Billel.
- Igazad van, Mabel. Igazán törődök vele. Meg kell őt találnom, hogy
mindent helyrehozzak.
- Hajrá, tesó! Fuss! Gyerünk! Mentsd meg a barátságod!
Dipper kisiet a lézerharc területéről, és hazarohan, hogy megtalálja
Billt, mielőtt valami borzalmas történne. Mikor hazaér, megragadja a naplót, és
kántálni kezdi a szavakat, hogy visszahívja Billt.
Ebben a pillanatban Bill olyan gyenge, mint még soha, és közel áll hozzá,
hogy végleg távozzon.
- Csak még egy perc, mielőtt végleg elhagyom Dipper életét. - mondja,
majd meghallja, hogy valaki hívja őt.
- Mi a?! Aki megidéz… az…
Bill felismeri Dipper hangját.
- …Dipper… sietek… én kis Fenyőfám!
Bill hamar visszatér Gravity Fallsba. Szörnyen legyengítette, hogy kitört
a láncokból.
- Bill, jól vagy?
- Dipper… te miért…
- Mi történt veled? Úgy festesz, mint akit alaposan megvertek.
- Valóban? Fel se tűnt. - kuncog Bill.
- Ne szórakozz velem! Ha csináltál magaddal valamit, ha nem, mondd el!
Bill felsóhajt, és belekezd a magyarázatba.
- Azon voltam, hogy végleg eltűnjek az életedből úgy, hogy a Pokolba
megyek, ahova tartozom. Rájöttem, hogy ez lenne a legjobb, mindkettőnknek…
Dipper gondolt rá, hogy ezt még megbánja, de egy másik része meg akarja
tenni. Elhallgattatja Billt azzal, hogy ajkait a démon ajkaira szorítja. Bill
egy kicsit meglepődik, majd Dipper elengedi.
- Sjnálom… Nem gondoltam komolyan azokat a borzasztó dolgokat, amiket
mondtam… Nem voltam vele tisztában, hogy mennyire fájhatnak neked.
- Dipper…
- Ne hívj így… szólíthatsz úgy, ahogyan eddig is.
Bill elvigyorodik.
- Ó, Fenyőfa… Fogalmad sincs…
- Hm?
- Fogalmad sincs, mit fogok most csinálni!
Bill gyorsan lecsap Dipperre, és buja tekintettel néz rá.
- Hé! Bill!
- Ó, hallgass… szeretném megmutatni, mennyire boldoggá tettél.
- De én…
- Csitt! Hozzám, és csakis hozzám tartozol! Megértetted?
Dipper tudja, hogy ezt még meg fogja bánni, de… ez jó érzéssel tölti el.
- Megértettem.
- Jó fiú!
*Ezután el tudjátok képzelni, mi következett.*
- Szeretlek… Bill. - nyögi Dipper.
- Ez
az, amit hallani akartam… én édes kis Fenyőfám!
