By: Petchricor - „Pofa be, és táncolj velem!”

Dipper egyáltalán nem szereti a bulikat. Nagy a hangzavar, nem ismernek senkit, Mabel nem tud vele beszélni, rossz az étel, a puncs szörnyű, és a tánc élettelen. Micsoda pazarlása ez a drága időnek, amit egy könyv olvasásával, vagy akár tanulással tölthetne, a ’ketrecébe bezárva’ otthon. Dipper felsóhajt, és grimaszol egyet, egy kicsit ingerülten. Miért hagyta, hogy Mabel berángassa az első helyre?

- Rég láttalak, Fenyőfa!

Dipper felugrik, és körbenéz, és egy szem helyett kettővel találja magát szemben. A meglepetéstől felkiált, és hátrébb lép, hogy szemügyre vehesse az emberi alakot maga előtt. Eltekintve az arany szemkötőt az egyik szemen, Bill Cipher úgy néz ki, mint egy tipikus tinédzser; szakatt farmer, fekete cipő, sárga póló, és egy fekete baseball sapka. Farkasvigyort villant, és Dipper meghunyászkodik, távolabb lép a démontól.

- Ugyan, kölyök, nyugi! Évek óta nem csináltam veled semmi őrültséget! - mondja neki nevetve Bill, válaszul egy dühös pillantást kap.

- És azt feltételezed, hogy így bízok benned? - csattan fel Dipper - Hagyj békén, Bill! Semmit se akarok veled csinálni!

Dipper összefonja karjait maga előtt, hátat fordít a démonnak, és halkan könyörög, hogy Bill távozzon. Bill kuncogni kezd, és Dipper hallja a lépéseit, ahogy mögé lép. Nincs szerencséje.

- Hagyj magamra, Bill!

A démon megkerüli Dippert, így a fiú előtt áll, továbbra is vigyorogva.

- Nem akarsz lazítani? - kérdi Bill kuncogva, amitől Dipper továbbra is haragosan néz.

Bill hümmög egyet elgondolkozva, valamit figyelve, majd Dipperhez fordul.

- Tudod mit, Fenyőfa? Magadra hagylak, ha táncolsz velem!

Dipper grimaszol az ajánlatra.

- Tánc? - kérdi zavartan, és egy lelkes bólintást kap válaszul - Miért?

Gyanakvón összehúzza a szemeit, és Bill megint felnevet.

- Mert jó szórkozás lesz! Idegesnek tűnsz, és túl sokat aggódsz. Egy kis tánc jót fog tenni neked, Fenyőfa! Szóval, mit mondasz? Egy tánc, és eltűnök. - alkudozik Bill mosolyogva - Nincs semmi kikötés ezúttal, ígérem!

Felé nyújtja a kezét, természetesen lángok nélkül, és Dipper ránéz.

- Legyen! - sóhajt fel megadóan - De csak egy tá-ÁNC!

Dipper felkiált a meglepetéstől, mikor Bill megragadja a kezét, és magával húzza a táncparkettre, nevetve Dipper meglepett reakcióján, ahogy a démonnal táncolni kezdenek.

- Bill!

- Nyugi, Fenyőfa! Nem foglak bántani! Akárhogyis, nem ma.

Dipper ránéz, és Bill visszanéz rá. Megáll, és megragadja Dipper másik kezét is.

- Gyerünk! Tudom, hogy tudsz táncolni, láttalak a próbán!

Dipper elvörösödik a gyakorlásának említésétől, és bosszantja a gondolat, hogy Bill mindent látott. Bill kuncogni kezd. Dipper a válla fölött hátranéz arra, ahol korábban állt, azon tűnődve, hogyha Bill meg akarja őt ölni, arra gyorsan ki tudna menekülni. Egy kesztyűs kéz finoman megfogja arc bal felét, és maga felé fordítja - nem, ez nem a megfelő szó, a mozdulat nem olyan erőszakos, alig volt benne szorítás… a kéz meggyőzi, hogy forduljon vissza Bill felé. Dipper ledermed a valódi melegséges mosojtól a démon arcán. Egy szeme telve van valamilyen érzelemmel, amit nem tud értelmezni… talán szenvedély. Az arcuk olyan közel kerülnek, hogy Dipper érezni véli Bill meleg lélegzetét végigsimítani az ajkain.

- Ne fordulj hátra, Fenyőfa! - mondja nyugodtan.

Dipper pislog, és körbenéz maguk körül.

- Hé.

Dipper tekintete visszatér a démonhoz, mikor beszél, a mosolya barátságosabb, mint korábban.

- Ne figyelj rájuk, csak táncoljunk, jó?

Dipper bólint, Bill pedig elvigyorodik.

- Nagyszerű!

A zene hírtelen megváltozik, és Bill pörögni kezd, Dipper könnyen leng a zene ritmusára, amit játszanak, noha ideges miatta. A zene már a felénél tart, mikor Dipper lenyomja magát a táncparkettre, figyelmeztetés nélkül. Hagyja magát sodródni az árral, miközben próbálja leolvasni Bill arcáról a démon érzését, de ez nehéznek bizonyul, mert Bill elfordítja a fejét. Bill kinyitja azt az ajtót, amely egy elég nagy és üres udvarra nyílik, és Dippert magával húzza. Az ajtó becsapódik mögöttük, eltompítva, de nem elnémítva a zenét.

- Bill? - kérdi Dipper félénken.

Bill végre abbahagyja a fiú maga után való húzását, közel a kis udvar közepéhez, és szembe fordul vele.

- Csak mi vagyunk, senki más! Jó, Dipper?

Bill a fiú valódi nevét használja, hogy felkeltse a figyelmét, és csöndbe maradjon. Bill az egyik kezét a fiú csípőjén pihanteti.

- Most lássuk, hogy tudsz igazán táncolni!

Dipper elvigyorodik és bólint, majd kezét Bill vállára helyezi.

- Rendben. Most pedig pofa be, és táncolj velem! - mondja Dipper, a legsármosabb hangján.

Bill elvigyorodik, és a két fiú együtt táncol, pörögve és keringve a zene ritmusára. Bár nem várta, Dipper valóban jól érzi magát, ahogy összefonódik Billel, mindenféle szelíd trükköket csinálva. Belátja, hogy a démon igazán jó táncos.

- Nem rossz, Bill!

Bill felnevet.

- Kössz, kölyök! Ezt figyeld! - mondja Bill vigyorogva.

Megragadja Dipper két oldalát, és felemeli a levegőbe, mielőtt megpördülne, és letenné a fiút. Dipper mindkét keze a démon vállán. Mindketten felnevetnek az udvart ellepőcsendben, miután véget ér a dal. Dipper haja összekócolódott a felemeléstől, és Bill pólója zilált, mert Dipper erősen fogta, mikor a démon visszatette a földre.

- Hű! Ez igazán… vicces volt! - mondja Dipper nevetve.

 Elhalványul a mosolya, és bár nem ideges, a nevetése elhal.

- Köszönöm, Bill. Igazad volt, szükségem volt erre.

Dipper döbbenten pislog, mikor Bill karjai átölelik a testét, és magához öleli őt. Elvigyorodik, mikor a homlokuk összeér.

- Jó hallani, hogy jobban érzed magad, kölyök. - mondja Bill mosolyogva - Tudod, nem törődök ennyire akárkivel.

Dipper jót nevet ezen, de fogalma sincs, miért. Talán azért, mert Bill úgy mosolyog, mint egy fasz, ahogy ezt mondja, vagy azért, mert megpróbál kacsintani, egy szemmel. Valószínűleg a kacsintós dolod. Dipper nevetése elhalkul, ahogy a démon ajkai szelíden találkozik a fiú ajkaival.

Dippernek undorodnia kellene, el kellett volna löknie magától Billt, és valami kegyetlen dolgot kellett volna üvöltenie. De nem tette. Ehelyett beledől a csókba, a kezei a válláról elmozdul, hogy megragadja a felsője gallérját, és közelebb húzza őt magához. A csók gyengéd és édes, és tekintettel arra, hogy ki kezdte, az meglepő. Dipper úgy érzi, el kellene mondania, hogy ez a legfurcsább dolog, ami valaha történt vele. Volt benne pár ajaknyalogatás, gyengéd nyelvcsata, és egymás simogatása lágyan, pihekönnyű érintésekkel. Dipper ujjai beletúrnak Bill hajába, és Bill kezei gyengéden tartják Dippert a csípőjénél, és egy kicsit a hátán is.

- Hmm, nem csináltam ilyet már hosszú ideje. - mondja Bill álmodozó hangon, miután elhúzódik Dippertől - Jobb, mint amire emlékeztem.

Dipper nevetgél egy kicsit. Van egy pillanat, amikor visszatartják a lélegzetüket, és csak állnak ott egymással szemben.

- Még mindig azt szeretnéd, hogy magadra hagyjalak, Fenyőfa?

Dipper felnéz Billre, aki szomorúnak hangzik, ahogy kimondja ezeket a szavakat. Dipper felemeli a kezeit, hogy megfogja Bill arcát, és apró mosollyal néz rá.

- Kibaszottul nem akarom!